Rólam
Ha úgy érzed, szívesen találkoznál velem – szeretettel várlak.
Demeter Viktor vagyok
Masszőr, költő, férj, apa. Egy mozaikcsalád tagja. Vak. Ember. Nem feltétlenül ebben a sorrendben.
Nem vagyok különleges – csak másképp látok. Vakon élek, de érzem, amit sokan talán már nem is keresnek: a pillanatot. És ha eljössz hozzám, talán át tudok adni belőle egy darabot.
Nem tudom pontosan, miért vagy most itt. Talán fáj valamid. Talán valakid. Vagy csak szeretnél végre egy csendes órát, ami tényleg rólad szól.
Demeter Viktor vagyok
Masszőr, költő, férj, apa. Egy mozaikcsalád tagja. Vak. Ember. Nem feltétlenül ebben a sorrendben.
Nem vagyok különleges – csak másképp látok. Vakon élek, de érzem, amit sokan talán már nem is keresnek: a pillanatot. És ha eljössz hozzám, talán át tudok adni belőle egy darabot.
Nem tudom pontosan, miért vagy most itt. Talán fáj valamid. Talán valakid. Vagy csak szeretnél végre egy csendes órát, ami tényleg rólad szól.
Pillants Be Hozzám







1986. március 8-án születtem Budapesten. Koraszülöttként jöttem a világra. Ikertestvérem, Krisztián, csak négy napig élt – mégis úgy érzem, azóta is fogja valaki a kezem.
A vakságom nem hősi vállalás, hanem adottság: velem született, mint másnak a szemszíne.
Sokan zavarban vannak, ha erről szó esik. Pedig nem kellene. Kérdezz bátran. Én nem fogok feszengeni – sem attól, ha nem látsz, sem attól, ha látsz. A beszélgetés önmagában is érzékenyítés. És ha ez elindul, már nyertünk valamit egymásból.
A Vakok Általános Iskolájában kezdtem, majd Újpesten – akkor még a Bajza utcai általános iskolában – tanultam tovább integráltan.
Ezután a Könyves Kálmán Gimnáziumban érettségiztem.
Eredetileg pszichológus vagy magyartanár szerettem volna lenni, de az egyetem másként döntött. A világ viszont annál jobban érdekelt – így jött az útkeresés.
2006-ban a Bázis Oktatási Központban szereztem meg a gyógymasszőri képesítést.
Egy rövid balatoni munkaszakasz következett a szabadifürdői Galérius Fürdőben, majd visszatértem Budapestre, ahol 2007-ben nonprofit ügyintéző képesítést is szereztem.
Apró adalék: első munkahelyem, amely velem nyitotta meg kapuit, azóta már bezárt – én viszont azóta is masszőrként dolgozom, bár eleinte más területeket is kipróbáltam.
Talán azért is fontos ez, mert sok masszőr hamar elhagyja a pályát – hol fizikai, máskor lelki vagy anyagi okokból.
Dolgoztam masszőrként egy rövid ideig, de akkor még – talán a fiatalság, talán az alkalmazotti létforma miatt – úgy éreztem, ez nem az én utam.
Ezután éveken át telemarketingesként, értékesítőként és animátorként dolgoztam – egészen 2011-ig, távol a szakmámtól.
2011-ben az én vezetésemmel nyitotta meg a Lepkeháló Egyesület az újpesti, Rózsa utcai masszázsszalont.
Kezdetben egyedül dolgoztam. 2015 környékén – válásom időszakában – munkatársaim is csatlakoztak hozzám, így közösen működtettük tovább a szalont még nagyjából két évig.
2017-ben azonban eljött az idő a változásra: hazaköltöztettem a munkát, és vállalkozóként folytattam tovább.
A masszázs számomra nem puszta foglalkozás – hanem odafigyelés, kapcsolat, jelenlét.
Az évek során többféle masszázsirányzatban képeztem magam:
– Nemzetközi Masszázs Akadémia – alakformáló, aromaolajos, kismama masszázs
– Masszázs Oktatási Központ (2015) – szék-irodai és wellness masszázs
Mindig keresem az új utakat, technikákat, hozzáállásokat.
Hiszem, hogy a fejlődés nem cél, hanem út.
Tervezem, hogy a felsőoktatás világába is betekintek, de a masszázs területén is szeretnék továbbhaladni – tudásomat más masszőröknek is átadni, akár oktatóként, mentoráló szerepben.
2014. február 26-án megszületett első lányom, Kitti.
2015 októberétől 2021 novemberéig egyedül neveltem – ez az időszak sokat adott emberségből, türelemből és szeretetből. 2021 végén összeköltöztem későbbi feleségemmel, Orsival, és nevelt lányával.
2022. május 7-én összeházasodtunk, majd december 11-én megszületett közös lányunk, Fruzsi.
Ma már öten vagyunk – egy színes, igazi mozaikcsalád.
Egy órát, ami tényleg rólad szól. Figyelmet. Jelenlétet. Kapcsolódást.
Akár egy mély beszélgetést – vagy többet.
Nem mondom meg, mit érezz.
Csak ott leszek – és ha engeded, az érintésen, a figyelmen, a csendeken és a szavakon keresztül valamit átadok abból, amit én másképp tanultam meg érezni.
Verseken keresztül ismerhetsz meg
A Vakon hiszek című kötetem nem csupán egy vak ember hangja – hanem egy belső út. Tele van kérdésekkel, dühvel, örömmel, apasággal, gyásszal és iróniával. Ha elolvasod, talán sok mindent megértesz belőlem. És igen, érzékenyíteni lehet – sőt, kell is. De nem csak úgy, hogy a „vak ember” kap. Hanem úgy is, hogy ő ad: egy verset, egy mosolyt, egy jó kérdést, egy kis figyelmet.
Ez nem feladat. Ez öröm.
Zárásként
egy vers tőlem, neked
Rajzolj nekem szép álmokat
leomló határokat
szikrázó napsütést, kék eget
szivárványt, esőcseppeket
írj nekem gyöngybetűkkel, gyöngysorokat
sohasem beteljesülő álmokat
némán feszülő, ki nem mondott szavakat
féltve őrzött, benned rejtező titkodat!
Demeter Viktor
2021. január 16.